2016-tól megéri „megbízható adózónak” lenni!
2015. december 2.
Az Adózás rendjéről szóló törvény 2016. január 1-jétől bevezeti a megbízható- és a kockázatos adózókra vonatkozó szabályokat. Az új minősítési rendszer értelmében a megbízhatónak minősülő adózók az általános szabályokhoz képest pozitív, míg a kockázatos adózók szigorúbb elbírálásban részesülnek.
Cikkünkben ismertetjük a legfontosabb tudnivalókat a besorolás szempontjairól és a megbízható vagy kockázatos adózóvá minősítés következményeiről.
Kezdjük a jó fiúkkal.
A megbízhatóság 10 feltétele
Az az adóalany lehet megbízható adózó, aki együttesen megfelel az alábbi feltételeknek:
- legalább 3 éve folyamatosan működik, vagy legalább 3 éve áfa-regisztrált adóalanynak minősül;
- a tárgyévben és az azt megelőző öt évben:
- az állami adóhatóság által a terhére megállapított összes adókülönbözet nem haladja meg a tárgyévi adóteljesítményének 3 százalékát,
- az állami adóhatóság nem indított ellene végrehajtási eljárást, ide nem értve az átvezetést és a visszatartási jog gyakorlását,
- nem állt és nem áll csőd-, felszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt,
- nem állt és nem áll adószám-felfüggesztés hatálya alatt,
- nem állt és nem áll adószám törlés hatálya alatt,
- nem állt és nem áll fokozott adóhatósági felügyelet alatt,
- nem rendelkezik 500 000 forintot meghaladó nettó adótartozással;
- a tárgyévet megelőző két évben esedékessé vált mulasztási bírság összege nem haladta meg az adózó tárgyévre megállapított adóteljesítményének 1 %-át;
- nem minősül kockázatos adózónak.
Ha a társaság a tárgyévet megelőző öt évben nem minősült belföldi adóalanynak (azaz magyar cég még nem működik 5 éve, vagy a külföldi vállalkozás nincs regisztrálva Magyarországon 5 éve), az adóhatóság a feltételek fennállását a belföldi adóalanyiság kezdetétől vizsgálja.
Miért éri meg megbízható adózónak lenni?
A megbízható adózók a következő pozitív elbírálásban részesülnek:
- a NAV ellenőrzés időtartama náluk nem haladhatja meg a 180 napot;
- a kiszabható mulasztási bírság és adóbírság felső határa az általános szabályok szerint kiszabható mulasztási bírság és adóbírság felső határának 50 százaléka,
- automatikusan (azaz feltétel nélkül) évente egyszer, legfeljebb 12 havi pótlékmentes részletfizetési kedvezményt kapnak 10 000 és 500 000 forint közötti tartozásuk rendezésére,
- 2017-től az áfa-kiutalás iránti kérelmüket az adóhatóság 45 napon belül teljesíti; a határidő 2018-tól 30 napra rövidül.
A rosszfiúk - azaz ki minősül kockázatos adózónak?
Kockázatosnak minősül az az adózó, aki nem áll felszámolás, végelszámolás, kényszertörlési eljárás alatt, viszont:
- szerepel a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján;
- szerepel a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján;
- szerepel a be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztató adózók közzétételi listáján;
- egy éven belül az állami adó- és vámhatóság ismételt üzletlezárás intézkedést alkalmazott vele szemben
Az adózó az okot adó körülménytől számított egy évig kockázatos adózónak minősül, kivéve, ha az adóhiányt, adótartozást megfizeti.
Miért nem éri meg kockázatos adózónak lenni?
A kockázatos adózók büntetése, hogy
- a visszaigényelt áfa kiutalási határideje egységesen 75 nap,
- az adóellenőrzési határidő 60 nappal meghosszabbodik,
- szigorúbb elbírálásban részesülnek a késedelmi pótlék, az adóbírság és a mulasztási bírság megállapításakor.
Mikor történik a minősítés?
Az adóhatóság először 2016. első negyedévében minősít, a 2016. március 31-én fennálló adatok alapulvételével. Az első minősítés eredménye 2016. április 1-jétől hatályos. Ezt követően sem lehet azonban hátradőlni, hiszen a minősítés negyedévente felülvizsgálatra kerül.
Az eredményről az adóhatóság elektronikusan értesíti a társaságokat, de lehetőség lesz egyéni lekérdezésre is az Ügyfélkapun keresztül.
Amennyiben az adóalany vitatja az adóhatóság által megállapított besorolását, az eredmény ellen hat hónapon belül kifogást nyújthat be.
